🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
következő 🡲

Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, 1924. jan. 1.-1938. dec. 22.: közigazgatási terület a Magyar Királyság keleti, Tisza balparti részén, a Nyírségben. - É-on a Tisza, Zemplén vm., a Tisza, határfolyóként Csehsz-val, K-en és D-en →Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, D-en Ro., Ny-on Hajdú vm., →Borsod, Gömör-és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye határolta. - Csonka-Mo. közigazg. újjászervezésekor a →trianoni békében 69 km2-rel megcsonkított →Szabolcs vármegye megmaradt 4605 km2 ter-ét 330.159 lakossal, a Mo-nak meghagyott, 1919. VIII-1923. XII: Csonka-Ung vármegye 16 km2-ét Záhonyt és Győröcskét 1400 fő lakossal, az 1923:35. tc. ~ néven 1924. I. 1: egyesítette. Az 1923:35. tc. a Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vm-be osztott Kislónya, Nagylónya, Mátyus és Tiszakerecseny Bereg vm. közs-eket 1926: ~be kebelezte. Székhelye: Nyíregyháza megyei város, 1933: 9 járás, 62 nagyközs., 32 körjegyzőség, a 71 kisközs-ből 3 nagyközs-hez csatlakozott, 68 körjegyzőséghöz tartozott. - Népességének anyanyelve 1920: 339.556 fő, ebből 337.749 m. (99,5%), 766 ném., 443 tót, 66 oláh, 6 horvát, 20 szerb, 506 egyéb); vallása 99.279 r.k. (29,2%), 66.591 g.k. (19,6%), 127.549 ref. (37,5%), 19.182 ev. (5,7%), 251 g.kel., 26.470 izr. (7,8%), 234 egyéb. - 1930: 394.924 fő, ebből 393.835 m. (99,7%), 431 ném., 242 tót, 55 oláh, 8 horvát, 12 szerb, 2 bunyevác, 339 egyéb; vallása 119.676 r.k. (30,3%), 79.710 g.k. (20,2%), 147.632 ref. (37,4%), 21.536 ev. (5,5%), 186 g.kel., 25.737 izr. (6,5%), 447 egyéb vall. - 1920-40: ~ből 37.000 fő vándorolt ki, v. kétlakiként más országrészben dolg. 1938. XI. 2: az I. →bécsi döntéssel Ung vm-t visszacsatolt ter-én újjászervezték, ~ eredeti határait visszaállították. 88

Szabolcsvm. s a közigazg. ideigl. hozzácsatolt 2 ung- és 4 beregvmi közs. hadbavonult és az 1914-18. vh-ban elesett hős fiainak névjegyzéke. Nyíregyháza, 1929. - Nyíregyháza megyei város, Szabolcs és Ung vm. szakcímtára 1935-1936. Szerk. Kemény László, Vertse K. Andor. Debrecen, [1935] - Szabó Sándor: Szabolcs vm. tanyai települései. Bp., 1936. - Szabolcs vm. (~k) Szerk. Dienes István. Bp., 1938. (Vm. szociográfiák) Térképe: Lelkes 3. térkép bal fölső sarka.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.